Hongkong I.

HONGKONG A TÁVOL-KELET PÉNZESZSÁKJA

Éppen 20 esztendővel ezelőtt egy kellemes őszi napon Frankfurtban felszálltunk a svájci légitársaság óriásgépére, hogy egy végtelennek tűnő repülőútra, több mint 10 ezer kilométerre, vigyen bennünket a messzi Távol-Keletre, a hatalmas Kínán is átrepülve Hongkongba. Az út több mint 12 óráig tartott.

Hongkong - a kicsiny, de hallatlanul prosperáló brit koronagyarmat Kína déli partvidékén - a Gyöngy-folyó (Csucsiang) tölcsértorkolatának keleti szárnyán helyezkedik el. Ez a világ egyik élenjáró kereskedelmi és pénzügyi központja, mely 1997-ben - kapitalista berendezkedésének megtartásával - vissza fog térni a kummunista Kínához.

A mindössze 1069 négyzetkilométer kiterjedésű kolónia - a világ egyik legsűrűbben lakott állami egysége - a névadó Hongkong-szigetből és a Csiulung (Kowloon)-félszigetből áll. A tulajdonképpeni hongkongi agglomerációhoz északról a ritkábban lakott, vidékies "Új területek" (New Territories) és kb. 230 partmenti sziget kapcsolódik. A gyarmat egész területe voltaképpen a Dél-kínai-hegyvidék tenger alá merülő végződése. A kínai-hongkongi határt a Sam Csung folyó jelöli.

Öveket bekapcsolni, elértük Hongkong légterét, a gép rövidesen landol a repülőtéren! Végre áttöri a hatalmas boeing a gomlygó felhőréteget, és az izzó napsütésben előbukkan a távol-keleti brit koronagyarmat, a 6 milliós városállam: Hongkong. Bravúros ügyességgel landol az óriásgép a tengerbenyúló, keskeny földsávon, amely Hongkong repülőterét képezi! Megborzadva tekintünk ki a gép ablakából e manőver alatt... És közvetlenül alattunk megjelennek az egymás hegyén-hátán épült, magasba tornyosuló felhőkarcolók.

A gyors ügyintézés után városnézésre indulunk. Előbb azonban készül egy emlékfotó a kis magyar csapatról, és közben a kínai vezetőnk megragadva az alkalmat elmond bevezetőként néhány fontos tudnivalót, mielőtt megismerkednénk ezzel a különös, kicsiny de nagyon gazdag "városállammal".

Az első brit kereskedők 1821-ben érkeztek ide, és rögtön felismerték a mélyvizű kikötő jelentőségét. A kínaiak a két ópiumháború (1839-40, 1856-60) nyomán adták át Nagy-Britanniának Hongkong-szigetet és a Csiulung-félszigetet. Az Új területeket 1898-ban 99 évre vették bérbe a britek. Azóta - a II. világháború alatti négyéves japán megszállástól eltekintve - Hongkongot a brit uralkodó képviseletében kormányzó igazgatja. 1949-ben, miután a kommunisták hatalomra jutottak Kínában, több tízezer kínai menekült (köztük sok sanghaji gyártulajdonos) telepedett le Hongkongban.

1984-ben Nagy-Britannia és Kína egyezményt írt alá a gyarmat jövőjéről: eszerint 1997-ben - az Új területek bérletének lejártával - egész Hongkong vissza fog térni a kínai anyaországhoz, de "különleges igazgatású régió" marad. A kínaiak vállalták, hogy 50 évig nem módosítják Hongkong kapitalista gazdasági és társadalmi berendezkedését.