2011. május 9., hétfő

Tajvan 3.

LÁTOGASSUNK EL A KISEBB KÍNÁBA, TAJVANRA!
A Yehlin Nemzeti Park




Vidámabb helyre kalauzolom most Önöket, a világcsodaként számontartott és védett Yehlin Nemzeti Parkba. Itt az örökösen zúgó, morajló tenger partját a természet által kialakított, csodálatos, gigantikus képződmények, vulkanikus szobrok népesítik be.





De honnan is erednek ezek a hatalmas kőcsodák? Formóza szigetén 3 vulkanikus hegylánc húzódik végig, melyek legmagasabb csúcsa 4370 méteres magasságával a felhőkbe szökken. Nem kell megijedni, ma már nincsen vulkanikus tevékenységük, mely e képződményeket létrehozta, de annál gyakoribbak a földrengések! És milyen csodás e táj...





Tajvant, ezt a paradicsomkertnek is beillő szép szigetet nem egyszer végigpásztázta, végigpusztította a tájfun óriási károkat okozva. És milyen a növényzet? A növénytermesztés? Ahol nincs kulturnövény, ott forróégövi növényzet díszlik. Egyébként a sziget két főterménye a rizs és a cukornád.





Leültem, és nagy csodálattal, szinte önfeledten merültem bele a lenyűgöző táj látványába, amihez a ritmikusan zúgó tenger adta a háttérmuzsikát. A dús erdőség magas páfrányfákból, óriáslevelű banánfákból, aréka pálmákból, a tengerpart mocsaras részein pedig mangróvékból állt.





A legkeresettebb faféleség az itt termő kámforfa volt! Olyannyira értékes, hogy megszerzése érdekében a japánok még irtóháborút is viseltek érte a hegyek közé szorult őslakókkal. Ezek a pazar őserdők 1000 méter tengerszintfeletti magasságnál kezdődnek, 2000 méteren felül már a tűlevelűek uralják a tájat, köztük is legelegánsabb az óriási cuga fenyő, mely akár 60 méter magasságra is megnő.
- Képzelhetik - mondja vezetőnk - egyetlen fa törzséből annyi faanyag kerül ki, mint nálunk 2 hold erdő fáiból!





A japánok 1896-ban foglalták el Formóza szigetét, és bár nem sikerült a saját népük fiaival benépesíteni, nagyvállalataik a sziget terméséből bőséges hasznot húztak. Miközben gyönyörködöm a sokféle alakzatú képződményekben, a szakadékokat áthidaló hidacskákban, eszembe jut, hogy annak idején a magyar Benyovszki Móric felajánlotta a franciáknak a sziget meghódítását, de azok akkor már nem tartottak rá igényt. Utóbb jól megbánták...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése