2011. június 20., hétfő

Tanzánia IV/1

SZAFARITÚRA TANZÁNIÁBAN
 Nagy ünnepségre vagyunk hivatalosak Arushában




Az ország függetlenné válásának 25. évfordulóját ünneplik. Elhangzanak a tipikus beszédek, az udvarias tapsok, majd a kiválasztottak kitüntetést kapnak, ugyanúgy ahogy nálunk is szokásos.





A felvonulás is a mienkhez hasonló, de itt - mozi-, színház- és táncmulatság-pótló szórakozás lévén - az érdeklődés sokkalta nagyobb. Egymás hegyén-hátán tolong az óriási tömeg, sokan be sem férnek a stadionba.





Számunkra kicsit furcsa, hogy az első szám a csirkefogás! A csirkefogók egyes sorban vonulnak be a porondra, mindenki egy-egy tyúkot vagy kakast szorongat a hónaljában. A tömeg pedig máris lelkesedik, hahotázik. Az atyafiak egyenes sort alkotnak, majd vezényszóra szélnek eresztik a kukorékoló és kotkodácsoló szárnyasokat. Újabb vezényszó, és megkezdődik a harc a baromfiak elfogásáért. A közönség ordít... tapsol... tombol és lelkesít! Van, akinek 3 tyúkot is sikerül elfognia! Övé a dicsőség és a bőséges ebédrevaló.





A rend és fegyelem betartása másként történik, mint nálunk. A fegyelmezetlen fekete honpolgár nem csekket kap a szolgálatban levő fekete őrtől, hanem néhány botütést a hátára vagy ahol éppen éri. És ettől senkinek sem lesz maradandó priusza! Vagy adóssága... Szemünk láttára is gyakran suhog-csattog a csípős vessző, de - úgy látszik - hathatósabb, mint a mi pénzes nevelőeszközünk. És miután nem valami fehér smasszer fegyelmezett, még apellálni vagy megsértődni sem lehet.





Amíg a kisdiákok hatalmas, ósdi puskákkal várnak harci bemutatójukra, a fehérfityulás, csinos nővérek vidáman csevegnek, hisz ezúttal senkinek sem kell elsősegélyt nyújtani.





Büszkén hagyják magukat lencsevégre kapni a katonai díszegyenruhát viselő kisdiákok, akik a vérpezsdítő afrikai talpalávaló muzsikát is szolgáltatják. A szónoklatok idején azonban pihen a zenekar.





És mi történik az emelvényen? Elegáns, patyolatfehér, lenge ruhájában rendületlenül osztogatja a fekete kormánybiztos a kitüntetéseket. Bár a stadion díszpáholya véde a tűző nap égető melegétől, percenként törölgeti a homlokáról a verítéket... Esküre emelt kézzel tesznek fogadalmat a kitüntetettek a megafon dörgő hangú szavait ismételve szuahéli nyelven. Ilyenkor az óriási zsivaj is elcsendesedik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése