Portugália III/2

BARANGOLÁSOK PORTUGÁLIÁBAN
Lisszabon főbb látnivalói

Elhaladunk az elnöki palota monumentális, ámde egyszerű épülettömbje mellett.
 

 
Mit ábrázol ez a furcsa szoborcsoport? A felfedezések nagyszerű emlékműve 1960-ban épült. Az 54 méter magas monumentális emlékmű minden portugál felfedező impozáns mementója - azoké, akik életük kockáztatásával, felfedezéseikkel igyekeztek hazájuk dicsőségét öregbíteni. Az emlékmű alakjainak élén a nagy szervező, Tengerész Henrik áll! A mögötte felsorakozó alakok királyokat, misszionáriusokat, költőket formáznak meg.

Fel lehet menni a tetejére is, ahonnan pompás kilátás nyílik a Belém városrészre (melyről az előbbiek során már szó esett), a túlsó partra és a kikötőre...

A távolban feltűnik egy apácakolostor, és idegenvezetőnk történelmi pletykába fog:

- Az egyik király egy apáca kedvéért gyakran meglátogatta ezt a helyet, mely tulajdonképpen ettől vált híressé...

Mi azonban nem néztük meg közelebbről.

Lisszabon egyik fő látványossága és jelképe a Belém torony. A XVI. századi erőd a múltban a főváros védelmét szolgálta, és politikai foglyok börtöne volt itt, a Tejo folyó partján.

A kereskedők terén vagyunk. A monumentális helyen állt a földrengés előtt a királyi palota. Körös-körül minisztériumi épületek sorakoznak. A tér közepén áll I. József király lovasszobra. 1908. február 9-én ezen a placcon gyilkolták meg Károly királyt, a trónörököst és a mindenható diktátort, Franco miniszterelnököt. Ők voltak, akiknek az intézkedései gazdasági csőd szélére taszították az országot.

Tegyünk egy rövid sétát a belvárosban! A sétáló utcában vidám, trécselő, iszogató vagy éppenséggel kocsmázó emberek. Jókedvűek, hangosak! Talán attól, hogy portugál specialitásként minden étteremben egy liter bor jár ingyen a komplett ebédhez... Így van bizony! A vendéglőben, ahol rendszeresen ebédeltünk, mi is bort kaptunk: egyik nap vöröset, a másikon fehéret, de mindig annyit, hogy meginni sem tudtuk.

Egyébként a középosztálybeli portugál férfi a szó legszorosabb értelmében szinte minden idejét a kávéházban tölti. Ott köti az üzleteit; ha diák, ott készül a szigorlatra; ha netán pedagógus, ott javítja a dolgozatokat. A település tüdeje pedig a városi park.

A XVIII-XIX. században épült bérházak földszintjén kávéházak, bárok tömege kínálja ételeit-italait. Közben a zsibongó tömegben egyre-másra áthallik a rengeteg szuvenírárus rikkantása. Több népművészeti bolt is van errefelé.

A főváros felett emelkedik a Szent György vár, egy 100 méter magas domb tetejét elfoglaló falakkal, bástyákkal körülvett erősség. A benne levő palota a XIV-XVI. század között a királyok rezidenciájaként is szolgált. Ma már csak romjai utalnak valamikori pompájára és dicsőségére.