A SERTÉS ÖDÉMA-BETEGSÉGE
VISSZAJÁR-E AZ ELHULLOTT MALAC VÉTELÁRA?
Z. Ferenc hásságyi Olvasónktól az alábbi kérdés érkezett: „…A szombati vásáron vettem 3 szép választási malacot. Amikor elhoztuk, a malacoknak malactápot adtam, amit jó étvággyal elfogyasztottak. Még hétfőn reggel sem vettünk észre rajtuk semmiféle betegségre utaló jelet, sőt ezen a reggelen is megették az adagjukat és a vájút is kinyalták.
Délután 5 órakor mentünk haza a munkából és első dolgom volt, hogy felmentem az ólhoz megnézni a malacokat, hogy van-e vizük. Nagy meglepetés ért, mert az egyik malac már elhullott. Pedig ismétlem, reggel még mindegyik jól evett. A másik kettő – ahogy hallotta, hogy jövök – odafutott az ajtóhoz és etetésre várt. Egyáltalán nem látszottak betegnek.
Az elpusztult malac hasalja vörös volt és mindkét szeme nagyon duzzadt volt. Az állatorvos ödéma-betegséget állapított meg.
Biztos vagyok benne, hogy itt semmi baj nem érthette a malacokat, a tápot is frissen hoztuk, ezért úgy gondoljuk, hogy már az eladónál benne lehetett valami baj, hogy így, két nap alatt elhullott.
Az a kérdésem, hogy valóban így volt-e, és ez esetben visszajár-e az elhullott malac vételára. Meddig felel ezért a betegségért az eladó?…”
Olvasónk nagyon időszerű kérdést vetett fel, mert mostanság vásárolják fel a kistermelők a téli levágásra szánt malacokat, főként a választási malacokat, márpedig az ödéma-betegség elsősorban a választást követő hetek, leginkább pedig az első két hét betegsége.
Előzetesen csak annyit, hogy a betegséget a malacok bélcsatornájában levő, verotoxint termelő E.coli törzsek idézik elő, bizonyos hajlamosító tényezők hatására, melyek közül a leggyakoribb az átmenet nélküli hirtelen választás, illetve a takarmányváltoztatás.
MIKOR SZAVATOSSÁGI HIBA AZ ÖDÉMA-BETEGSÉG?
Ahhoz, hogy valaminő betegség szavatossági hibának minősüljön, egyrészt az szükséges, hogy a hiba lényegesen csökkentse vagy megszűntesse az állat értékét, másrészt pedig, hogy visszavezethető legyen az átadás időpontjára!
A szavatosság megítélésekor az első kérdés nem nagy gondot okoz, mert az ödémában megbetegedett malac – többnyire – nagyon gyorsan elhullik. Azt viszont, hogy az elhullás mikor tekinthető olyannak, amely már az átadáskor is megvolt az állatban – a betegség oktanából és „természetéből” adódóan – már korántsem ilyen egyszerű eldönteni. A kérdés megoldásához vegyük iránymutatóul VÁRNAGY professzor állásfoglalását.
1.) A vásárolt malacok ödéma-betegségének a kezdetét csak akkor lehet kétséget kizáróan az átvétel előtti időre visszavezetni, ha a tünetek és az elhullás is az átvételt követően 24 órán belül felléptek. Tehát Olvasónk esetében, ha a malacon már az átvételt követően 1 napon belül észlelhetőek lettek volna az ödéma-betegség tünetei (bőr alatti ödémák a szemhéjakon, támolygó, bizonytalan járás, nehézlégzés, cianotikus bőr stb.), és az állat elhullott volna, az eladónak a vételárat valóban vissza kellett volna fizetni.
2.) Amennyiben az elhullás vagy a betegség megjelenése az átvételt követően a második vagy a harmadik napon következik be, ugyancsak érvényesíthető a szavatossági igény, de ekkor már a körülményeket is alaposan mérlegelni kell! Ilyen esetekben bizonyítani kell a vevőnek, hogy a betegséget kiváltó tényezők az átvétel előtt, tehát az eladónál keletkeztek.
Ilyen alapos mérlegelést igénylő körülmény, pl. az alomtestvéreknek az eladónál vagy másik vevőnél is bekövetkezett elhullása, több egy időben elválasztott és eladott állat esetében a betegségre jellemző lefolyás figyelembevétele, esetleg az eladónál történt túletetés ténye és így tovább.
3.) Az átvételt követő negyedik naptól kezdve már semmiképpen sem igazolható a betegség eredetének az átvétel előtti időre történő visszavezetése.
A szavatossági jogvita elkerülésére a vevő lehetőleg ne vásároljon, illetve az eladó ne árusítson olyan malacokat, melyek két hétnél korábban kerültek elválasztásra.
A vevő sokat tehet a coli-eredetű betegségek jelentkezésének megelőzésére azzal, ha az átvételkor megérdeklődi, hogy milyen takarmányt, mennyit és milyen időközökben kaptak az állatok, és odahaza is azonos vagy megközelítő minőségben adja a takarmányt, de az első időben mindenképpen csökkentett mennyiségben.
A választás körüli időben vagy vásárlás során az átvétel után jó szolgálatot tesz az ödéma-betegség megelőzésére valaminő coli ellen ható antibiotikum, gyógyszeres takarmány-kiegészítő alkalmazása, melyekről Lapunk előbbi számaiban már többször is adtunk részletes ismertetést.
Az ödéma-betegség azok közé a bántalmak közé tartozik, amelyek gyógykezelése – amikor már megjelentek a klinikai tünetek is – nagyon kevés reménnyel kecsegtet, következésképpen nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés szükségességét. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha megismerjük a bántalom előidéző okait, a betegség lefolyását és leküzdésének lehetőségeit.
De ha mindezt megismerjük – úgy gondolom – egyben magyarázatot kapunk a betegség szavatossági megítélését célzó jogi állásfoglalás behatóbb megértésére is.
AMIT AZ ÖDÉMA-BETEGSÉGRŐL TUDNI KELL
Bár SHANKS Írországban 1938-ban leírta a betegséget; a bántalom tömegesebb jelleget és súlyosabb gazdasági veszteségeket világszerte az 1950-es évek után okozott; hazánkban pedig először 1955-ben állapították meg. A baj annakidején hazánkban is nagyon súlyos veszteségekkel járt. Volt olyan időszak, amikor hatközséges körzetemben a sertéselhullások 50 %-át éppen az ödéma-betegség tette ki.
Arról már volt szó, hogy az ödéma-betegséget a verotoxint termelő E.coli törzsek idézik elő, melyek bizonyos hajlamosító hatások következtében a vékonybélben tömegesen elszaporodnak, az általuk termelt toxin pedig felszívódik. A felszívódó méreganyag károsítja a kis artériák (vérerek) falát és ödémát (= vizenyő) idéz elő a bőrben, a bőr alatti kötőszövetben, a bélfodorban, az agy- és gerincvelőben stb., ami idegrendszeri tünetek megjelenéséhez és hirtelen elhulláshoz vezet. A kórkép olyannyira súlyossá válhat, hogy a beteg állat elhullása akár 6-24 óra alatt is bekövetkezhet. Olvasónk esetében is ilyen heveny lefolyása lehetett a bántalomnak, hiszen – mint írja – reggel korán még evett a malac, délután 5 órára pedig már elhullott.
MIÉRT ÉRZÉKENYEBBEK A VÁLASZTÁSI MALACOK?
Amint olvashattuk, a legkritikusabb időszak a választást követő 1-2 hét. Ez azzal magyarázható, hogy az egészséges malacokra jellemző baktériumflóra – amely 3-4 hetes korban alakul ki – az elválasztáskor rövid időre felborul, és átmenetileg megnő a colibaktériumok száma, majd bizonyos hajlamosító tényezők hatására a patogén colibaktériumok a bélflóra többi összetevőivel szemben túlsúlyra jutnak (SZABÓ).
MELYEK A BETEGSÉGRE HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK?
1.) Mindenekelőtt elősegíti a betegség fellépését a malacok elválasztását követő hirtelen takarmány-változtatás és helyváltozás. Ezért ajánlatos, hogy a malacok már a csecs alatt rászokjanak a szilárd takarmány fogyasztására!
Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a hirtelen takarmány-változtatás nemcsak a malacok elválasztásakor, de a későbbiek során is kiválthatja az ödéma-betegséget.
2.) Tanulságos eset volt, amikor az egyik sertéstelepen, a 12 egyedes kutricában 8 malac egyszeriben elhullott ödéma-betegségben, noha akkortájt a tenyészetben a bántalom másutt nem fordult elő. Csak akkor jöttünk rá, hogy – a karbantartó felelőtlensége folytán – elromlott az önitató és a vízhiány hajlamosított a bántalomra.
3.) A másik tanulságos eset a háztájiban fordult elő, amikor hét kitűnően fejlett, jó kondícióban levő nyolchetes malac közül öt hullott el ödéma-betegségben, a tetszés szerinti malactáp etetése mellett adagolt kecsketej elfogyasztása után. Bizonyára a „fehérje túletetése” okozta a bajt emésztési zavart előidézve.
4.) A ritka etetés során egyszerre nagy tömegben felvett takarmány szintén hajlamosíthat a betegségre. Csökken a bélmozgás, így a pangás és a béltartalom nagyobb mennyiségű felhalmozódása következik be. Ezáltal lehetővé válik a colicsírák nagyobb mérvű elszaporodása és a fokozott toxin-felszívódás.
5.) Egyesek szerint hajlamosít a finomra őrölt koncentrált takarmányok felvétele is, mely során a nem kellően előemésztett gyomortartalom hátráltatja a bélműködést.
6.) Leírtak eseteket, amikor a lucernaszéna átmenet nélküli nagy mennyiségű etetése után súlyos obstipatio (= bélsárpangás) kíséretében lépett fel a baj.
7.) Számos eset bizonyítja, hogy elősegíthetik a bántalom megjelenését a különféle stressz-hatások, így az ivartalanítások vagy pl. az orbáncoltások is.
Jól emlékeszem, hogy egyszer régebben M. községben egy frontbetörés során egyetlen napon nyolc udvarban jelentkezett a bántalom különféle korú sertések között – teljesen eltérő takarmányozás mellett. A stressz-hatásnak tulajdonítottuk a több elhullással is járó bántalom fellépését.
8.) Nagyon sokszor boncoltam ödéma-betegségben elhullott malacot, amikor a bélcsatornában bizony nagy számban találtam orsóférgeket, melyek ugyancsak elősegíthették a kórkép megjelenését, miközben gátolták a fiziológiás bélperisztaltikát (= bélmozgást).
AZ ÖDÉMA-BETEGSÉG TÜNETEI
A betegség jól felismerhető tünetekkel jár. Legtöbbször előtűnik a szemhéjak feltűnő duzzanata, amelyek a szemrés beszűkülésével járnak.(KÉP) Ugyancsak ödémásan beszűrődhet az orrhát bőralatti kötőszövete és néha a toroktájék is.
A beteg állatok hangja rekedtté, nyöszörgőssé válik, a keringés elégtelensége miatt a bőr helyenként cianotikusan elszíneződik (cianózis = szederjesség, kékes elszíneződés).
A tüdőödéma következtében a betegek légzése szapora és nehezített, esetenként kifejezetten pumpáló. A szájból gyakran habos nyál folyik.
A betegek mozgása bizonytalan, összerendezetlenül járnak, botladoznak, elesnek, majd rogyadozva és „tántorogva” tovább futnak – anélkül, hogy egyenes irányt tudnának tartani – később pedig már csak hason csúszva képesek a helyüket változtatni.
BONCOLÁSI KÉP
Ugyancsak jellemző, hogy a gyomor többnyire teljesen ki van töltve keményen összeállt, bűzösen erjedő takarmánnyal. A testüregekben enyhén sárgás, színtelen vagy enyhén vöröses folyadék található, a belek között pedig fibrinszálak láthatóak.
Szintén nagyon karakterisztikus a remesebelek fodrának vizenyős beszűrődése, és ez néha olyan képet mutat, mintha a bélfekvetek átlátszó kocsonyába lennének beágyazva.
GYÓGYKEZELHETŐ?
Az ödéma-betegség, amikor már idegrendszeri tünetek is mutatkoznak, nem nagy sikerrel gyógyítható.
Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a betegség igen gyors lefolyású, másrészt toxikus bántalomról lévén szó, a tünetek rendszerint csak a toxinok felszívódása után észlelhetők, a felszívódott méreganyag következményeit pedig gyógyszerekkel már aligha tudjuk befolyásolni.
A gyógykezelés hatékonyságának bizonytalanságára utal az a sokféle gyógyszer és eljárás is, amelyet a szerzők – úgy a hazai, mint a külföldi irodalomban – ajánlottak.
Mindenesetre 2-3 napra meg kell vonni a takarmányt és bőséges ivóvízellátást kell biztosítani, a betegeknek pedig széles hatósugarú antibiotikumot vagy egyéb kemoterapeutikomakat kell adni. Ajánlják antihisztaminok és Prednisokon applikálását.
A megbetegedett állatok még egészséges társait is célszerű koplaltatni, vagy legalább takarmányadagjukat egyharmadára csökkenteni és antibiotikumokat is adni.
A betegség megelőzésére verotoxint tartalmazó vakcinákat is kifejlesztettek, ennek alkalmazása azonban a kezelő állatorvos feladata, tőle kell tájékoztatást kérni.
NÉHÁNY TANÁCS A BETEGSÉG MEGELŐZÉSÉRE
1. A malacokat már a csecs alatt szoktassuk rá a szilárd takarmány fogyasztására!
2. A malacok elválasztása ne hirtelen, hanem fokozatosan történjen!
3. A választás körüli időszakban lehetőleg kerülni kell a „művi” stresszhatásokat (oltások, ivartalanítások stb.).
4. A takarmányt mindenkor az igényeknek megfelelően kell összeállítani, kerülni kell az állatok túletetését és a hirtelen takarmány-változtatást.
5. Gondosan ügyelni kell a bőséges vízellátásra.
6. A malacokat lehetőleg úgy kell falkásítani, hogy nagyjából az egyforma fejlettségű és étvágyú állatok kerüljenek egy csoportba.
7. A választás előtti időben csökkenteni kell a fejadagot. Az etetés minél gyakrabban és minél kevesebb adagokkal történjék!
8. Nem egy esetben tapasztaltam, hogy mielőtt a vásárra vitték az eladásra szánt malacokat, azokat „jól megetették”. Ekkor sokkal gyakrabban lehet számolni az ödéma-betegség jelentkezésével, és ilyen esetekben az eladó szavatossági felelősséggel tartozik, s ha elhullik a malac, a vételárat bizony vissza kell fizetnie.
9. Gondoskodni kell arról, hogy a választást követően a malacok takarmányozásában ne következzék be átmenet nélküli lényeges változás.
10. Ha a malacok új helyre kerülnek ajánlatos egy-két hétig valamilyen E.coli elleni hatásos gyógyszert vagy gyógyszeres takarmány-kiegészítőt adagolni a kezelő állatorvos utasítása szerint.
11. A takarmányváltozással járó emésztési zavarok megakadályozására szolgál a pepszin és betain tartalmú takarmány-kiegészítő az ACIBET adagolása. Ezt a választás előtti ötödik naptól, a választás utáni ötödik napig ajánlatos 1 %-os takarmány-koncentrációban a takarmányhoz keverni. Az abraktakarmányba kevert Acibetet 24 órán belül fel kell etetni, ezért csak annyi időre szükséges takarmányt szabad előre elkészíteni.
12. Amikor a betegség – néhány évtizeddel ezelőtt – hazánkban is igen súlyos veszteségeket okozott – szinte tömeges – fellépésével, az emésztés elősegítésére házi szerként kevés ecetet ajánlottunk a takarmányba keverni. Ezt a házi módszert még ma is nagyon sokan alkalmazzák a háztáji tenyészetekben.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2000. májusában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése