Baltikum I/1a

KÖRUTAZÁS A BALTIKUMBAN
LITVÁNIA
Vár Trakaiban

2006. augusztus 12-én (egy szombati napon) vonattal Budapestre, onnan pedig repülővel Vilniusba utaztunk, ahol egy 4 csillagos, nagyon szép szálloda fogadott. Összkomfortos, vécés, kényelmes autóbusz várt bennünket, mellyel végigutazzuk a Baltikumot.

A szálloda előtt várjuk a buszt, hogy a régi fővárosba, Trakaiba induljunk, ami 27 kilométerre van a fővárostól, s mely a litván hercegek és más nemesek középkori rezidenciája. A régi vár már messziről feltűnik.

A Litvánia történetét jelentősen meghatározó német lovagrend négyszer égette porig a várost. A vár 1503 és 1522 között épült. A 3 kilométer hosszan elnyúló erődítménynek 9 kapuja és több bástyája van.

A Galvé-tó tó mellett haladunk el, melynek partján áll a vár. A XIV. században Litvánia Európa legnagyobb állama volt. Varsótól 80 km-re, Vegrovtól egészen Moszkváig terjedt. 200 tavának köszönhetően felszínének egynegyedét víz alkotja. Ma az ország 65300 négyzetkilométer, a Baltikum legnagyobb állama. A kelet-európai síkságon épült, nincsenek jelentősebb magaslatok. Lakossága 3,75 millió, 82 százalékban litván. A II. világháború előtt a lengyelek, németek és zsidók voltak többségben. Ma a litván állampolgárok 8,1 százaléka orosz és 7 százaléka lengyel.

Annak idején a dominikánusok monostort is építettek, de mára csak 3 szerezetes maradt, így a monostort bezárták.

A régi postaépület a XVIII. századból épségben megmaradt.

A XVII. századból származó Nepomuki Szent János szobor. Miután nem adta ki Vencel királynak a felesége gyónási titkát, a király kitépette a nyelvét, és Prágában a folyóba dobatta a szentet.

Elmegyünk abba a negyedbe, ahol a karaiták laknak. Ez egy ősi, zsidó valláson belüli mozgalom, mely a Talmudot nem ismeri el, kizárólag az Ótestamentumot. Őket a nagyherceg testőrnek telepítette ide. A karaiták 3 ablakos házakban laknak, nem véletlenül: egyet a hitükre, másikat a családjukra, a harmadikat pedig a vendégeknek nyitották.

Rekkenő hőség van. Jó leülni egy pillanatra...