A kölyökkutyák féregtelenítése

MIÉRT KELL FÉREGTELENÍTENI A KÖLYÖKKUTYÁKAT?

Lépten-nyomon felvetődik a kérdés az állatorvosi gyakorlatban sokszor olyan formában is, hogy vajon akkor is kezelni kell-e a kiskutyát, ha azon semmiféle, a fertőzöttségre utaló tünet nem mutatkozik! Bizony akkor is ajánlatos kezelni, mert a kismérvű fertőzés esetén valóban nem mutatkozik klinikai tünetekben a fertőzöttség, de ha tudjuk, hogy egy-egy féreg akár több tízezer petét is üríthet naponta, akár néhány giliszta is elegendő ahhoz, hogy a féregpeték tömegével szennyezze a környezetét és nemcsak a többi állatot, de mindenekelőtt az embert is. A kutya-macska fertőzöttsége zoonózis, állatról emberre terjedő bántalom, mely az ember olykor súlyos megbetegedését idézheti elő.

Az is tudnivaló, hogy a hazai felmérések szerint a fél évnél fiatalabb kölyökkutyák fertőzöttsége 35-45 százalék körüli, az egy évnél fiatalabb macskák orsóférgességét pedig 60-65 százalékosnak találták.

Komoly fertőzés esetén a kiskutya is megbetegszik súlyos klinikai tünetek között, sőt – ha nem történik gyógykezelés – el is pusztul.

NÉHÁNY ESET A MINDENNAPOS PRAXISOMBÓL

1. Három skót juhász fajtájú néhány hetes értékes kiskutyát hozott egy gazda a rendelőmbe, és nagyon elkeseredve panaszolta, hogy két társuk már elhullott, de ezek is hasmenésesek, bágyadtak. Parvo-fertőzésre gondol.

A láztalan állapot, a vérfogyottságra utaló porcelánfehér kötőhártyák, a lelógó feszes has, az acetonra emlékeztető szájszag a bélférgesség gyanúját vetette fel.

Azonnal féreghajtó pasztával, vitaminokkal kezeltem a kis állatokat, és elmondtam a további tennivalókat. Már két nap múlva örömmel telefonált a gazdi, hogy „hihetetlenül nagy mennyiségű” giliszta ürült a kiskutyákból és jobban vannak.

2. Telefonon hívott fel G. Mártonné Budapestről: „A kisfiamat fejfájással és hasi panaszokkal vittük kórházba kivizsgálásra, ahol alapos analízis kiderítette, hogy a kutyától származó Toxocara nevű bélféreggel fertőzött. Két kutyánk van, és azt javasolták, hogy azokat sürgősen féregtelenítsük. Ez meg is történt, és valóban volt bennük több féreg.

Azóta az egész család úgy érzi, mintha mindegyikünk fertőzött volna. A kérdésem az volna, hogy a kutyán miről vehetjük észre, hogy férges, miként kapja el az ember és milyen tünetekkel jár.”

3. Váripusztáról egy juhásztól kaptam a levelet: „Tanyasi ember vagyok, és a kutyáim ugyanolyan fontosak, mint a birkáim, mert ők őrzik a házat meg a legelő állataimat, pusztítják a sok bosszúságot és kárt okozó férgeket (egér, patkány). Ők a leghasznosabb, csaknem ingyen szolgáló segítőim.

Az egyik szuka nemrégiben megellett. Már alig vártam! Szép, játékos kiskutyák voltak, okosak, mint az anyjuk. Örültem is nekik, de örömöm hamar bánattá vált, mert az alig néhány hetes kutyusok napról-napra mind jobban elbágyadtak, nem szoptak, hasmenésük lett és hánytak. Az ürülékükben is láttam néhány cérnaszerű fehér gilisztát, de a hányadékukban egész gomolyagban ürültek. Sajnos mindkét kiskutya elhullott. Jobban sajnáltam, mintha a bárányok közül hullott volna el kettő.

Mit tegyek, hogy az újabb kölykezés eredményes legyen? Több kutyám is van, lehet, hogy azok is férgesek, csak én nem vettem észre. Ezenkívül legyen szíves megírni, hogy a férgek veszélyeztetik-e a család vagy a többi állat egészségét!”

E néhány esetet csak példaként írtam, de még hosszan folytathatnám a sort...

A KÓROKOZÓ

A kutyában és a macskában hazánkban mintegy 30 fonálféregfaj fordul elő. Ezek közül a legszélesebb körben elterjedt, és az emberben is a legsúlyosabb bántalmat okozhatja a kutya és a macska orsóférge, a Toxocara canis és a Toxocara mystax.

A Toxocara canis barnás vagy barnásfehér színű, ceruzabél vastagságú fonálféreg. A hím akár 10, a nőstény pedig a 18 cm hosszúságot is elérheti. Petéi csaknem kerekdedek. A parazita főleg a kutyafélék vékonybelében, nemritkán a gyomrában élősködik. Egy-egy féreg akár több tízezer petét is üríthet naponta, melyek a bélsárral kerülnek a külvilágra.

A férgekkel való fertőzöttség az idősebb állatokban általában nem okoz betegségre utaló tüneteket, de fertőzési forrásul szolgálhat. A kölyökkutyák fertőzöttsége azonban sokszor súlyos megbetegedést okoz, olykor pedig a kölykök elhullásával járhat.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?

A kutyák többféleképpen fertőződhetnek. Amennyiben a szuka fertőzött, akár már a méhben is bejuthatnak a magzatba a féreglárvák, és ily módon az újszülött kiskutya már a férgekkel fertőzötten jöhet a világra.

A kölyök felveheti a szopás során az anyja tejével is a férgeket, mert bebizonyosodott, hogy a fertőzött anya mintegy 20 napig üríti a tejével a féreglárvákat.

Oly módon is fertőződhet a kutya, ha elfogyasztja a fonálférgekkel fertőződött ún. paratenikus gazdaállatokat. És melyek lehetnek a kutya fonálférgeinek a gazdái? Az egér, a patkány, a tengerimalac, a sertés, a házinyúl, a borjú, a kecskegida, a házityúk, a pulyka, a galamb, sőt még a földigiliszta, de akár az ember is.

KÓRFEJLŐDÉS

A 4 hónaposnál fiatalabb kutyák fertőződése esetén a peteburokból a vékonybélben kiszabaduló lárva vándorlásnak indul, melynek útja a máj, szív, tüdő, légutak, garat, nyelőcső, majd a gyomor és a vékonybél, ahol 20-25 nap alatt ivarérett féreggé válva üríti a petéket.

Amikor a 4 hónaposnál idősebb kutya veszi fel a lárvákat, csak kivételes esetben fejlődnek ivarérett féreggé. A kivételes esetek közé számít a szuka kölykezése. Egyébként ezek a lárvák nem fejlődnek tovább, hanem az egyik szervből a másikba vándorolnak. Ha a szuka vemhessége folyamán a vándorló lárvák a magzatokba jutnak, azok vékonybelében megtelepedve a kölykezés után tovább fejlődnek.

MIKOR ÉS HÁNYSZOR KELL KEZELNI A KUTYÁKAT VALAMINŐ FÉREGHAJTÓ SZERREL?

A szukákat a kölykezés előtt, majd a szoptatás alatt kéthetenként szoktuk kezelni. A kölyköknek pedig első ízben 2 hetes korban, majd a választás utáni második hétig ugyancsak kéthetenként ajánlatos féreghajtó szert adni. Nagyon sokféle féreghajtó szer van forgalomban, melyek állatorvosi vény nélkül kaphatók, alkalmazásukról a patikus vagy a mellékelt használati utasítás tájékoztat.

AZ EMBER FERTŐZŐDÉSE

Az emberi fertőzöttség leggyakoribb forrása a szennyezett föld (játszóterek stb.), a mosatlan kéz, a szennyezett, nyers zöldségfélék fogyasztása stb. A nagymérvű emberi fertőzöttségre utal az a hazai felmérés, mely szerint a teljes lakosság 20 százaléka fertőzött orsóférgekkel.

Amikor az ember fertőződik, vagyis lenyeli az embrionálódott Toxocara-petéket, azok a vékonybélben lárvává fejlődnek, majd áthatolnak a vékonybél nyálkahártyáján. Ezután betörve a véráramba szétszóródnak a különböző szervekben, és megjelenik a betegség klinikai képe. Minél több petét nyelünk le, annál komolyabb szimptómák jelentkeznek. A klinikai tünetek alapján az emberi toxocarosis 3 formáját különböztetjük meg:

1. Visceralis larva migrans (különböző szervekre kiterjedő lárvavándorlás). Tünetei változatosak. Jellemzői a rossz közérzet, láz, hasi fájdalmak, nyirokcsomó-bántalom, bőrkiütések, máj- és lépmegnagyobbodás. Gyakoriak a légzőszervi és idegrendszeri zavarok stb.

2. Ocularis larva migrans. A lárvák a vándorlásuk során eljuthatnak a szembe is. A látásélesség csökkenése az első jele a parazitózisnak, de ritkán a látás teljes elvesztése is bekövetkezhet.

3. A rejtett toxocarosist enyhe szindróma jellemzi: fáradékonyság, fejfájás, étvágytalanság, hasi fájdalom, köhögés stb. A gyógyítás orvosi feladat! A következőkben a macska fonálférgességéről és a galandférgességről írunk.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2012. januárjában.)