A kölyökhalál okairól

MIÉRT PUSZTULTAK EL A KISKUTYÁK? A KÖLYÖKHALÁL OKAIRÓL

Sz. János szegedi Olvasónk azt panaszolja, hogy értékes Rottweiler fajtájú szukájának kölykei 2-3 napos korukban látszólag minden ok nélkül elhullanak. Az első ellés után arra gondolt, hogy a kannal lehet valaminő probléma, ezért a következő alkalommal egy másik kannal fedeztette a szukát, de a legnagyobb bosszúságára a baj ugyanúgy bekövetkezett. Nagyon szeretné az értékes állatot tenyészteni, attól utódokat nevelni. Tanácsot kér tehát, hogy mi lehetett a kölykök halálának oka, ami az egész almot elvitte.

A körülmények alaposabb ismerete nélkül természetesen arra nem tudunk választ adni, hogy Olvasónk esetében mi lehetett az oka a kölykök elpusztulásának, hisz a pontos diagnózishoz a kórboncolás mellett sokszor bakteriológiai, esetleg virológiai vizsgálatokat is kell végezni, arról azonban tudunk tájékoztatást adni, hogy mai ismereteink szerint milyen okok vezethetnek a kutyakölykök halálára, sokszor egész almok kipusztulására.

A bajt kiváltó okok ismerete azért is fontos, mert amikor bekövetkezik a „katasztrófa”, vagy a megelőző nagyon súlyos állapot, már nem lehet a kis állatokon segíteni, de ha megismerjük a kiváltó okokat, az esetek jó részében megelőzhető a veszteség.

Előre kell bocsátani, hogy a szakemberek a kutyatenyésztés legaktuálisabb kérdései között tartják számon az ún. kutyahalált nemcsak hazánkban, de a külországokban is. A bántalom jelentőségére utal, hogy az angliai és németországi adatok a kölykök mintegy 20-30%-os ilyen elhullásáról adnak számot (FISHER, MAYR stb.).

AZ ÚJSZÜLÖTT KUTYAKÖLYKÖK ÉLETTANA

A kölykök átlagosan 62-63 napos vemhesség után születnek. Gyakorlati szempontból a vemhesség időtartamának a kiszámításához és az ellés előrejelzéséhez ajánlatos az utolsó aktust (fedezést) figyelembe venni. Ezután általában kockázatmentesen várhatunk a 67. napig.

Érettségüket a legelfogadhatóbban a fajtára jellemző születési testsúlyuk jelzi, melyet kb. 10 napos korukig meg kell kétszerezniük. Az adott fajtára jellemző születési testtömegnél 25%-kal kisebb testsúly egyértelműen a magzat éretlenségét, és egyben életképtelenségét jelzi. Egy-két napos korban a beszáradt köldök leesik.

Egészen 4 hetes korig hosszú alvási és rövid szopási időszakok követik egymást. Egészséges kölykök a nap 90%-át nyújtott testtartással, alvással töltik.

Az alvás során rajtuk, kb. életük negyedik hetéig izomrángások figyelhetők meg. Az izom-összehúzódások elmaradása az újszülött kölykök betegségének a jele.

A 10. nap táján a szemek kinyílnak, megtörténnek az első felállási és futkározási kísérletek. A végbélben mért belső testhőmérséklet 35,0 és 37,8°C között változik.

Az egészséges kölykök nem sírnak! A fokozódó és állandó mozgási kényszer, nyugtalanság többnyire fájdalom, kényelmetlenség, fázás, elégtelen anyai ápolás, éhezés vagy valaminő megbetegedés jele.

A KÖLYKÖK MEGBETEGEDÉSÉNEK JELEI. AMIKOR BETEG A KÖLYÖK

Az újszülött kölykök megbetegedésének pontos okát gyakran nehéz megállapítani. Főként azért, mert a legkülönfélébb bántalmak hasonló vagy lényegében azonos tünetekben nyilvánulhatnak meg. Melyek ezek a nem specifikus tünetek?

Nyugtalanság, fokozódó mozgásaktivitás.

Sírás, sivalkodás.

A kékeslilára elszíneződő nyálkahártyák (oxigénhiány).

A testhőmérséklet csökkenése (hideg tapintat).

Kiszáradás (a bőr exsiccosisos állapota = rugalmatlansága).

Hasmenés jelentkezése.

Ezek az általános tünetek azonban oktani diagnózis felállítására nem elegendőek. A bántalom okának tisztázásához többnyire igen gondos kiegészítő (kórbonctani- és szövettani, olykor bakteriológiai- és virológiai vizsgálatok is szükségesek.

NEM FERTŐZŐ OKOK

1. Mindenekelőtt a magzati fulladás, mely közvetlenül a szülés után lép fel. A légzési nehézségek és végső soron a fulladás leggyakoribb oka a szülés elhúzódása, fájásgyengeség, nehéz ellés és a magzatvíz belélegzése folytán kialakuló oxigénhiány.

ZÖLDÁG professzor arra is felhívja a figyelmet, hogy a légzési nehézségek és a fulladás a farfekvésben született kölyköknél gyakoribbak, mivel a szülőúton való áthaladás közben a köldökzsinór idő előtt leszorul, és a magzat légzőmozgásokat kezd, majd a magzatvizet aspirálja (=”belégzi”). A légutakba került magzatvíz oxigénhiányt és gyakran fulladást okoz.

A farfekvés egyébként nem tekintendő rendellenességnek, de ilyenkor ajánlatos a magzat világrajövetelét serkenteni (pl. oxytocin inj. stb.).

A méhen belüli fulladás akkor következik be, ha a szülés megindulása után a magzat még hosszabb ideig a méhben vesztegel, majd az erőteljes szülőfájások hatására a magzati vérkeringés részben vagy egészben elveszíti kapcsolatát az anyai vérrel, és a magzat vérében széndioxid halmozódik fel. Ez a magzat ájulását illetve megfulladását idézi elő.

Olyan eset is előfordulhat, hogy a magzat a szülőútban megreked, a medencéhez szorult köldökzsinórban futó vérerek összenyomódnak vagy elszakadnak. Ily módon idő előtt megszakad az anya és a magzat magzat kapcsolata, ami ugyancsak a magzat oxigénhiányát vagy fulladását idézi elő.

Boncolás során a megfulladt magzaton legtöbbször megtalálhatók a fulladásra jellemző elváltozások, apró vérzések a szívben, az agyvelőben és a mellhártyán,. A hörgőkben pedig, különösen a farfekvésben születetteknél amnionfolyadék (magzatvíz) található.

2. A kölykök kihűlése. Meglehetősen gyakran tapasztalható oka az elhullásnak. Az újszülöttek testhőmérséklete ugyanis hideg környezetben és padozaton igen gyorsan a normális alá csökken. Ezért van igen nagy jelentősége – főleg az élet első heteiben – a megfelelő környezeti hőmérsékletnek és az olyan padozatnak, amely nem hővezető.

3. Az ún. eléhezés. Akkor kell számolni az elégtelen táplálék felvételével, ha az anyaállatnak nincsen elegendő teje, vagy amikor túl népes az alom és nem jut minden újszülöttnek elegendő tej. Azonban akkor sem szopnak a kölykök elegendő tejet, ha valamilyen oknál fogva megbetegszenek.

A tejhiány a szukáknál viszonylag csak ritkán fordul elő, de ha 12-24 órán belül az ellés után a tejtermelés nem indul meg, a kölykök mesterséges fölnevelésére vagy dajkásítására kell áttérni.

Mi vezethet a tejtermelés csökkenéséhez vagy akár a teljes elapasztáshoz? Mindenekelőtt az anyaállat súlyos, magas lázzal járó megbetegedései, puerperális („gyermekágy”) zavarai, emlőgyulladások.

Ugyancsak a tejtermelés elmaradásával jár az emlőmirigyek hiányos kifejlődése, mely örökletes bántalom. A mirigyállomány hiányos kifejlődésére az alig tapintható, petyhüdt, laza mirigyállományból, a csecsbimbók fejletlenségéből, tányérszerű bemélyedéséből (krátercsecsbimbók) és a bimbócsatornák elzáródásából következtethetünk. Ez a fejlődési rendellenesség öröklődő bántalom, az ilyen anyaállatokat célszerű már az első ellésük után kizárni a tenyésztésből.

Itt említem meg a tej visszatartását, mely különösen ideges vagy zavaró környezetben tartott szukáknál figyelhető meg.

Tejvisszatartásnál nyugtatók applikálása, a kíméletes és segítőkész bánásmód, valamint oxytocin gyakori adása vezethet eredményre.

Kétségtelen tény, hogy a tejleadás leghatékonyabb stimulátorai, serkentői maguk a kölykök. Nagyon fontos azok mielőbbi szopását akár kézzel is elősegíteni. Ez azért is fontos, mivel a kölyköknek 12-24 órán belül magas ellenanyag-tartalmú föcstejhez kell jutniuk! Tudvalevő, hogy a kutyakölykök az immunglobulinok (=ellenanyag-hatású fehérjék) 90-98%-át a kolosztrumon keresztül kapják meg (ZÖLDÁG dr.).

4. Nem fertőző oktanú hasmenés. Leggyakrabban a mesterségesen táplált újszülötteknél fordul elő. Gyakran a tehéntej váltja ki ezeket a hasmenéseket. Ennek az a magyarázata, hogy a tehéntejben levő telítetlen zsírsavakat, és a viszonylagosan nagyarányú tejcukrot a kutyakölykök csak nehezen emésztik meg.

Az anya nélküli felnevelés különféle tejpótló tápszerekkel is lehetséges, melyek a kereskedelemben kaphatók. Lényeges, hogy a kölykök az anyatej összetételét nagymértékben megközelítő tápszert kapjanak. Más fajok teje gyakorlatilag ezért alkalmatlan a kölykök táplálására. A kutya tejének összetételét még leginkább a juhtej közelíti meg, ugyanis az egyes energiaforrások és tejösszetevők arányát tekintve a juhtej közel álla kutyatejhez. Jobb híján a mélyhűtőben tárolva alkalmas lehet a kölykök felnevelésére. A tejpótló tápszerekkel kapcsolatban ki kell kérni a kezelő állatorvos véleményét.

ZÖLDÁG professzor az alábbi receptet ajánlja a házilag összeállítható tápszer elkészítéséhez: 3%-os zsírtartalmú tehéntej: 400ml, tojássárgája: 80g, szójaolaj vagy kukoricacsíra: 50g, sovány túró: 450g. Vitamin (A,D,E és B vitaminok) és ásványi anyag (Ca, P) kiegészítés: 20g. a komponensek alapos összekeverése (turmixolása) után a tápszer langyosan etethető.

Az anyátlan kis állatot ajánlatos az étkezések után a száj és végbélnyílás környékén, valamint a hasi tájékot nedves törülközővel megtisztítani. Ez a művelet a bélsár és vizelet ürítését, továbbá húsevőknél amúgy is bőségesen termelődő bélgázok távozását is elősegíti.

5. A kiszáradás. A kutyakölykök nagyon érzékenyek a folyadékvesztésre. A túlzott száraz környezetben jelentkező fokozott párologtatás, a csökkent folyadékfelvétel (pl. tejhiány), valamint a lázas állapottal és hasmenéssel járó megbetegedések gyors kiszáradáshoz vezetnek. A legkedvezőbb környezeti hőmérséklet a kölykök számára 3 hetes korig 29-30°C között, ezután pedig 23°C körül ajánlatos.

6. Csak kevesen ismerik a ritkábban előforduló ún. Vérzéses szindróma nevű betegséget, mely az 1-4 napos kölyköknél jelentkezik, és testszerte vérzésekkel és véres vizelet ürítésével jár. Oka az anyaállat elégtelen K-vitamin ellátottsága. A vemhes szuka K-vitamin (Konakion) ellátásával a bántalom többnyire megelőzhető.

7. Az újszülöttkori sárgaság. Egyes A-vércsoportba tartozó kanok után lép fel. Tulajdonképpen genetikai összeférhetetlenségről van szó, mely az apaállat váltásával megelőzhető.

8. Az ún. mérgező tejszindróma során a 3-14 napos kölykök gyors elhullását a látszólag egészséges, de mégis toxikus anyagokat tartalmazó tej okozza. Főként akkor fordul elő, amikor az anyaállat méhgyulladásban vagy emlőgyulladásban megbetegszik.

Méhgyulladás során a méhben felhalmozódó toxikus fehérje bomlástermékek felszívódnak a véráramba, majd a tejbe is eljuthatnak.

Emlőgyulladás során pedig a tejben levő baktériumok és méreganyagok okozzák az alom pusztulását.

9. A vérszegénység vas- és rézhiány következtében alakul ki, mely általában az egész alom kiveszéséhez vezet. A bántalom az anyaállat megfelelő vas- és rézellátásával megelőzhető.

A számos vitaminféleség mellett vasat és rezet is tartalmaz többek között a LAVET multivitamin tabletta, mely általános adagja kutyának 1 tbl. 10 testsúlykilogrammra számítva. Jó íze miatt a kutyák szívesen fogyasztják. A készítmény vény nélkül kapható.

BAKTÉRIUMOS FERTŐZÉSEK

Amikor az anya és a kölykök ellenálló-képessége a hiányos táplálás és a nem megfelelő higiéniás viszonyok következtében lecsökken, könnyen bekövetkezhet a baktériumos fertőzés. Különösen ki kell hangsúlyozni a vemhes és szoptató anyaállatok higiénikus tartásának a szükségességét.

A kölykök fertőzési bántalmait okozó baktériumok többfélék lehetnek.

ZÖLDÁG dr. leggyakrabban az E. colit, a streptococcusokat és staphylococcusokat, a Bordatella bronchisepticát és a klebsiellákat tenyésztette ki a különféle megbetegedések során.

Miután pedig a kölykökből és az anyaállat nemi útjaiból és tejéből ugyanazokat a baktériumokat sikerült izolálni, bizonyítottnak látta az anya és az utód közötti fertőzési lánc fennállását.

Hogyan történhet a fertőződés? A fertőződés bekövetkezhet a szülőútban a szülés folyamán, az ellés után pedig a fertőzött tejjel. Amint arról az előbbiek során már szó esett, az anyaállat méhgyulladása vagy emlőgyulladása során toxikus anyagok juthatnak a tejbe. A szennyezett környezet ugyancsak kiválthatja a fertőzést.

A fertőzött magzatok leggyakrabban egy-két napos korukban hullanak el.

Milyen tüneteket észlelhetünk a kölykökön? Gyakran megfigyelhető a kölykök sírása, az alacsony testhőmérséklete, étvágytalanság, elesettség, hányás, nehezített légzés, kiszáradás, olykor csapzott szőrzet.

A betegség megállapítása és az antibakteriális kezelés azonnali megkezdése állatorvosi feladat. Szükséges lehet az intézeti vizsgálat igénybevétele.

Tüneti kezelésként nagyon fontos az infúziós oldatok applikálása és a mesterséges táplálás.

Hogyan előzhető meg a baj? Legfontosabb feladat a tenyészállatok tartási körülményének és ellési higiéniájának a javítása. Igen fontos a külső nemi szervek és az emlők tisztántartása, valamint az újszülöttek köldökének a fertőtlenítése is (Betadine oldat stb.)

VÍRUS OKOZTA ELHULLÁSOK

Mindenekelőtt az ún. fertőző kölökhalált, a HERPESVIRUS-fertőzést kell megemlíteni. A herpesvírusos fertőzés rendszerint az alom heveny lefolyású megbetegedését és hirtelen elhullását okozza. A vírushordozó vagy fertőzött felnőtt állatok ugyanakkor nem mutatják a megbetegedés jeleit.

A magzatok fertőződése már a placentán keresztül is bekövetkezhet. A méhen belül fertőződött magzatok gyakran csökkent életképességgel születnek, jellemző hogy kezdettől fogva alig vagy egyáltalán nem szopnak és egy-három nappal születés után elpusztulnak.

Fertőződésre később is sor kerülhet, a szülőútban, de a kölykök világrajövetele után is. A fertőzött vagy a tünetmentesnek látszó vírushordozó anyaállatok ugyanis a nyálukkal, orr- és hüvelyváladékukkal bőségesen ürítik a vírust, amely elsősorban a bélcsatornán át vagy a légutakon keresztül jut a szervezetbe.

A lappangási idő 8-10 nap, a megbetegedés és az elhullás az élet első két hetében gyakorlatilag 100 százalékos.

A születéskor vagy röviddel az után fertőződött kölykök a szopást néhány nappal a születésük után abbahagyják, legyengülnek, szinte állandóan sírnak, esetenként hasmenés és idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, majd rövidesen elpusztulnak.

A későbbiekben fertőződött kölykök már csak enyhe tünetekben betegszenek meg, viszont életük végéig vírushordozók maradnak. Jelenlegi ismereteink szerint megfelelő gyógykezelési eljárás nem áll rendelkezésre.

Egyéb vírusos betegségek is megtámadhatják akár már a szoptatási idő alatt is a kiskutyákat. Hogy csak a leggyakoribbakat említsem, a parvovírusos bélgyulladás, a vírusos májgyulladás, a szopornyica stb.

Amennyiben a vírusos bántalomban már megbetegszik a kiskutya, még a legjobb hozzáértés és lelkiismeretes kezelés esetén sem sikerül mindig megmenteni.

Ugyanakkor az is igaz, hogy ezen betegségek ellen megbízható oltóanyagok vannak forgalomban, melyekkel viszont a bántalmak megelőzhetők, kivédhetők.

A vírusos betegségek megelőzhetők a szukák megfelelő időben történő vakcinázásával, mely folytán a tejben megjelennek e bántalmakkal szemben a maternális ellenanyagok, melyek megvédik a kölyköket a vírusos bántalmaktól. A védőoltásokat a tervezett vemhesítés előtt, általában a tüzelés előtt 4.-6. héten vagy legkésőbb a tüzelés első napjaiban ajánlatos attenuált (legyengített) élővírust tartalmazó oltóanyagokkal elvégezni. E vakcinák jó immungenitása miatt az anyaállat föcsteje bőségesen tartalmaz immunglobulinokat, és kellő passzív védettséget nyújt a kölyköknek. A vemhesség alatt már csak elölt (inaktivált) vírusvakcinákat ajánlatos alkalmazni.

Egyes élővírusos oltóanyagok (veszettség, parvovírus) magzatkárosodást és vetélést okozhatnak! Minderről kérjük ki a kezelő állatorvos tanácsát!

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjban 2006. februárjában.)